Tisztelt Látogató!

Az Éhen Gyula Kör 1988 őszén alakult, a rendszerváltás előhírnökeként. Akkor még alternatív csoportosulásként ténykedett, egyesítve mindazon helyi embereket és erőket, akik és amelyek másként gondolkodtak, elutasították az egypártrendszert. Ebben a közegben értelemszerűen az ellenzéki politizálás dominált, így nem csoda, hogy reformszocialisták, független értelmiségiek, liberálisok, konzervatív gondolkodásúak, a korábbi rendszernek hátat fordítók egyaránt megtalálhatók voltak az Éhen Gyula Körben (ÉHK).

Az egyesületet négyen alapították: Ádám Károly mérnök, Barna Tamás mérnök, Kozma Gábor újságíró és dr. Kövér István jogász. Első elnökének Ádám Károlyt választották. A kör részt vett a jelentősebb helyi ellenzéki megmozdulásokban, így az erdélyi falurombolás elleni tüntetésben, az emlékezetes 1989 március 15-ei, Fő téri megmozdulás szervezésében, az ’56-os emléktábla megalkotásában és elhelyezésében, a nemzeti ünnepek rangjának visszaállításában. Mindeközben ápolta névadója, a második városalapítónak is nevezett Éhen Gyula, egykori szombathelyi polgármester emlékét. Úgyszintén az ÉHK-hoz fűződik a nemzetközi visszhangot is kiváltó, Március 15. téri Lenin szobor letakarása az első szabad választások előtt. Valamint még két, immáron hagyományossá vált megemlékezés: június 4-én a trianoni diktátumra, november 20-án pedig a névadó születésének évfordulójára.

A rendszerváltás után közvetlenül Kozma Gábor lett az ÉHK elnöke, s a mai napig ő tölti be e tisztet. A vezetőség gyakran változott az évek folyamán, jelenleg elsősorban dr. Nagy Márta és Gombás Endre segíti az elnök munkáját. Véglegessé vált összejövetelük helyszíne is, a Vas Megyei TIT Egyesület székháza. A vasi titesekkel különösen jó kapcsolatokat építettek ki, számos közös programot szerveztek. A rendszerváltás után egy ideig még a helyi politizálás marad az előtérben (négy képviselőt adott a kör a városnak: Ádám Károly, Gombás Endre, Kozma Gábor és Kovács Jenő személyében), majd lassan változott a tevékenységi kör. A polgári vonások, a helytörténeti értékek megóvása, Éhen Gyula munkásságának feldolgozása került előtérbe. Az évek múlásával ez a folyamat felerősödött, így az ÉHK tevékenyen részt vett az Éhen Gyula Napok szervezésében, támogatta. Ugyancsak részt vett az Éhen Gyuláról szóló jubileumi könyv kiadásában, publikációkkal segítve azt. Időközben a 10 esztendős jubileumon nagy sikerű kiállítást nyitott a TIT-ben Wagner András akkori polgármester részvételével.

Tisztelt Olvasó!

Hideg novemberi este volt 2010-ben, amikor Szombathely polgármestereként először mondhattam beszédet a Keleti Városrészben, Éhen Gyula szobránál. A modern várost megalapító polgármester emlékét idéztük fel a maroknyi, de lelkes ünneplőkkel.

Arra emlékeztettem a hallgatóságot, hogy 1932. január 2-án, délután egy óra körül Éhen Gyula a lánya karjai között örökre lehunyta szemeit. Az a férfi távozott az élők sorából, akit még életében díszpolgárrá választottak, akiről utcát, teret neveztek el. És mégis: elszegényedve, elfeledve élte le utolsó éveit Szombathelyen. Arról is szóltam, hogy városvezetőként minden erőmmel azon leszek, hogy megőrizzem Éhen Gyula szellemi örökségét.

Ez a cél vezérelte a szombathelyi önkormányzatot, amikor támogatatta az idén 25. születésnapját ünneplő Éhen Gyula Kör tervét. Azt, hogy az egykori nagyhatású polgármester, Éhen Gyula születésének 160. évfordulója alkalmából egy csaknem teljes évet átfogó programsorozat induljon. A kezdeményezés jelentőségét felismerve, a programsorozat rendezvényeit Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális és bizottsága 1 millió forinttal támogatja. Éhen Gyula szellemisége, életműve ma is hat, példa lehet. Fontos, hogy a mai generáció tagjai is megismerjék az egykor polgármester életművét. Egy olyan városvezetőjét, aki az elmaradott 19. századi településből a Nyugat Királynője címet elnyerő modern várost alkotott.

Külön öröm, hogy az emlékév megvalósítása civil kezdeményezésre, több partner bevonásával valósul meg. Az Éhen Gyula Körnek a programok kidolgozását és megvalósulását köszönhetjük , ebben partnere a Vas megyei Levéltár volt. A pénzügytechnikai lebonyolítást a Vas megyei TIT vállalta. Ha a programok sorát szemügyre vesszük, széles kulturális palettát láthatunk: lesz városi filmnap az Agora-Savaria Filmszínházban, a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemén szakmai előadások hangzanak el, ősszel tudományos konferenciát rendeznek Éhen Gyula munkásságáról. Éhen Gyula születésének 160. évfordulóján zárul az emlékév koszorúzással, valamint a Nyitra utcai általános iskola diákjainak előadásával, amely során egy korabeli, Éhen Gyula vezette városi tanácsülés pillanatai idézik fel.

Éhen Gyula nagyszerűségét jól mutatja, hogy egykoron megfogalmazott hitvallása ma is érvényes: “A modern város megalkotásához nem kell teremtő zseni. Csak becsület és igyekvés, érzék a szép, jó és üdvös iránt, emberbaráti szeretet, lankadatlan munka és szorgalom, s az arra hivatott tényezőknek együttműködő akarata.”


Dr. Puskás Tivadar
Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere


Kedves Olvasó!

Alig telt el egy kis idő azóta, hogy az Éhen Gyula kör tagjaival arról beszélgettünk, milyen méltó lenne, ha idén, Éhen Gyula születésének 160. évfordulóján és az Éhen Gyula Kör megalakulásának 25. évfordulóján megemlékeznénk a legendás polgármesterről. A gondolatot hamarosan tettek követték, így alakult ki az a programsorozat, amelynek ismertetőjét most Ön is a kezében tartja. Őszintén remélem, hogy a filmnapot, előadásokat és iskolai vetélkedőt is tartalmazó rendezvényekkel elérjük célunkat és a széles közönség is megismeri a polgármester életművét.

Éhen Gyulát a legtöbben a nevéhez fűződő számos fejlesztésről ismerik. Tény, hogy a csatornázás, az ivóvízhálózat kialakítása, az utak szilárd burkolattal történő ellátása az életminőség ugrásszerű javulását jelentették a szombathelyieknek a század elején. Éhen igazi jelentősége mégis inkább abban rejlik, hogy széles látókörének és tudásának köszönhetően képes volt évtizedekkel előbbre gondolkodni és így a modern Szombathely alapjait megteremteni. Programja –amelyet az ellenzéki kritikák tüzében is állhatatosan képviselt- logikusan felépített, egymást erősítő elemeket tartalmazott, személyisége pedig alkalmassá tették arra, hogy ezt a programot véghez is vigye.

A településfejlesztés, a városfejlesztés ma is jelentős kihívásokkal kell, hogy szembenézzen. A mai városvezetők legnagyobb feladata, hogy elsajátítsák és alkalmazzák a fenntartható városfejlesztés holisztikus modelljét, a területi és ágazati megközelítéseket összehangolják, a különböző kihívásokat integráltan kezeljék. Ahhoz hogy ezt a munkát sikeresen el tudjuk végezni, érdemes ismernünk a múlt nagyjainak gondolatait és tetteit. Ebben segít minket és a településfejlesztéssel foglalkozó szakembereket Éhen életművének felidézése és ápolása.

Bízom benne, hogy Önnel is találkozom a programokon és alkalmunk nyílik beszélgetni szeretett városunk, Szombathely múltjáról, jelenéről és jövőjéről.


Üdvözlettel,
Lazáry Viktor
alpolgármester


Éhen Gyula, a városfejlesztő polgármester

Éhen Gyula, Szombathely legendás hírű polgármestere, 160 esztendővel ezelőtt született. 1853. november 22-én, a nemesi származású Laky Apollónia, és az Erdődy uradalmak gazda-tisztjeként dolgozó Éhen Károly gyermekeként látta meg a napvilágot a Szombathely melletti Szőllősön.

Éhen Gyula középiskolai tanulmányait a premontrei rend szombathelyi főgimnáziu-mában kezdte, majd – a családi tradíciót követve – a pápai református kollégiumban folytatta. Miután jogi képesítést szerzett és a gyakornoki időt letöltötte, 1876-ban önálló ügyvédi irodát nyitott Szombathelyen. Hamarosan keresett ügyvéd és a helyi közélet aktív szereplője lett. 1878-ban városi képviselővé választották, majd újságíróként, lapszerkesztőként is letette a névjegyét. 1885-től számos városi bizottság munkájában vett részt, kiérdemelve a kortársak megbecsülését. Az 1890-es évekre már egy városszerte közismert, a helyi viszonyokat átlátó, a település megoldásra váró problémáit jól ismerő politikusként tartották számon.

Amikor 1895 őszén a szombathelyi polgármesteri szék megüresedett, a választók a ha-tározott városfejlesztési koncepciót képviselő Éhen Gyulának, illetve programjának szavaztak bizalmat. Elképzeléseit “A modern város” című, 1897-ben megjelent könyvében fejtette ki részletesen. Polgármestersége során lényegében az abban leírtakat valósította meg, egy logi-kusan egymásra épülő elemekből álló modernizációs program formájában. Hat és fél évig tartó ténykedése soha nem látott dinamikát hozott a jó adottságokkal rendelkező, fejlődésre hivatott város életébe. Karizmatikus személyiségével még az ingadozó, óvatoskodó képvise-lőket is a városfejlesztés ügye mellé tudta állítani. Az országos viszonylatban párját ritkító infrastruktúra-fejlesztési programot közgyűlési felhatalmazással a háta mögött, a jól felkészült hivatalnoki- és szakembergárdára támaszkodva vezényelte le. A város korszerű közművekkel, csatorna- és vízvezetéki hálózattal, utcaburkolatokkal gazdagodott, de a polgármester ered-ményesen munkálkodott a település stratégiai pozícióinak erősítésén, állami intézmények, gyárak, bankok ide telepítésén is. Szombathely világviszonylatban is korszerűnek tekinthető infrastruktúrát teremtett magának, s ezzel a magyarországi városoknak irigylésre, de még in-kább követésre méltó példát mutatott. A modern Szombathely ugyan a haladó szemléletű he-lyi polgárság akaratából és erőfeszítésével született meg, ehhez a sikerhez azonban nélkülöz-hetetlen volt Éhen Gyula személye, az ő rátermettsége és kitartása.

A politikus 1902 tavaszán a polgármesteri széket országgyűlési képviselői mandátumra cserélte, de későbbi pályafutása során is szem előtt tartotta szeretett városa sorsát, jövőjét. Életének utolsó, csendes évtizedeiben komoly pozíciókhoz már nem jutott, ennek ellenére várospolitikai tárgyú könyveivel, gondolatébresztő javaslataival, nyilvánosságra hozott tele-pülésfejlesztési koncepciójával mégis inspiráló hatást gyakorolt a mindenkori városvezetésre, egészen 1932-ben bekövetkezett haláláig, sőt, talán még azon is túl.

Ha a városfejlesztési beruházásokkal törvényszerűen együtt járó eladósodás miatt a 20. század eleji kortársak egy része neheztelt is rá, és öntörvényű személyisége miatt sem min-denki kedvelte, a város érdekében végzett munkájának eredményei mégis vitathatatlanok és maradandó értékűek. Éhen Gyula városunk történetében mindmáig a legjelentősebb polgár-mester, akinek személye és neve elválaszthatatlanul összefonódott a 19–20. század fordulójá-val, Szombathely “aranykorával”.


dr. Melega Miklós

25 éves az Éhen Gyula Kör  |  A rendszerváltó egyesület

Huszonöt éve annak, hogy a négy alapító, jelesül Ádám Károly, Barna Tamás, Kozma Gábor és dr. Kövér István javaslatára, pontosan 1988 november 11-én, elfogadták az Éhen Gyula Kör alapító nyilatkozatát és ezzel megszületett a város rendszerváltó egyesülete. Az első összejövetel az akkori TIT Vas megyei Szervezete épületében volt, a több száz érdeklődő be sem fért a nagyterembe. Voltak lelkes hívek, voltak aggodalmaskodók és voltak cinikusok is. Mire jó ez az egész? kérdezte egy közismerten párthű értelmiségi, aki azt a választ kapta: Arra, hogy szabadon lélegezzünk. Aztán felgyorsultak az események, az Éhen Gyula Kör után sorra alakultak a pártok, vagy ahogy akkor nevezték őket, az alternatív szervezetek. A rendszerváltáshoz vezető út valamennyi fontos állomásán ott volt meghatározó tényezőként az egyesület. Így az emlékezetes, 1989. március 15-ei ünnepség szervezésében, a helyi Ellenzéki Kerekasztal (EKA) létrehozásában, az 56-os, legyilkolt forradalmárok nevét megörökítő emléktábla megalkotásában és elhelyezésében, a trianoni megemlékezés elindításában. 1990 elején az Éhen Gyula Kör kezdeményezte a városi tanácsnál a Március 15. téren lévő Lenin szobor eltávolítását. Mivel ez nem történt meg, nagy nemzetközi sajtóvisszhang közepette tagjai a tárgyat letakarták. A nyomás aztán beérett és az ünnep előtt pár nappal, sötétben, elvitték a bukott jelképet.

Ahogy haladt előre a demokratikus konszolidáció, álltak fel az új intézmények, úgy alakult át az akciózó kör várospolitikai, hagyományőrző egyesületté. Kitartva a vasi TIT-el való közös programok, kapcsolatok mellett. A hagyományok rendjébe illeszkedik ma is a névadó polgármester, a Nyugat Királynője mítoszt megteremtő Éhen Gyula munkásságának ápolása, a rá való emlékezés. Most, a jubileumi 25. évben a kör örömmel konstatálja, hogy a városnak fontos ez az örökség, merít szellemiségéből. Az Éhen Gyula emlékév gazdag programjai mind az irányba mutatnak, hogy Szombathely csak modern városként létezhet. Ez élteti a város immáron emblematikus egyesületét is.


Kozma Gábor
az Éhen Gyula Kör elnöke

Városformálók Filmnap - az emlékév ünnepélyes megnyitása

Éhen Gyula szellemi örökségéhez, szakterületeihez kapcsolódó filmek bemutatója

Időpont: 2013. május 31. péntek, 13.00 óra
Helyszín: Agora-Savaria Filmszínház

13.00: Az Éhen Gyula Emlékév ünnepélyes megnyitása
Ünnepi beszédet mond dr. Puskás Tivadar, Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere
Megnyitó beszédet mond Lazáry Viktor, Szombathely Megyei Jogú Város alpolgármestere

1. A Nyitány (33') című dokumentumfilm bemutatása (KorFilm pordukció)
14.00 - tól Várostörténeti és dokumentumfilmes program a Kamarában.
Moderátor: Erdélyi János filmrendező

2. Városformálók (61') Boros Ferenc, Horváth Zoltán és Kozma Gábor dokumentumfilmje az Éhen Gyula Kör történetéről (KorFilm)

3. Remeteidő (33') Többszörösen díjazott dokumentum-etűd egy falu eltűnéséről (KorFilm) 16.00 - tól

4. Valaki Európában (37') Boros Ferenc és Horváth Zoltán filmje Gál Ferusz Józsefről, a Savaria Karnevál megalkotójáról

5. Filmpremier: A Határvidék (25') című dokumentumfilm ünnepélyes bemutatója. A film a vasi vasfüggöny korát idézi meg. Beszélgetés az alkotókkal: Boros Ferenc, Horváth Zoltán, Kozma Gábor (KorFilm)

46. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem

A 46. éve rendszeresen megvalósított Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem idei címe: Fenntartható urbanizáció? A 2013. július 22-én kezdődő előadássorozatban kiemelt téma a településfejlesztés, amelybe tökéletesen illeszkedik városunk egykori polgármesterének gondolatai, munkássága. Az idei programban Éhen Gyuláról és munkásságáról, örökségéről több előadás is elhangzik.

1. Nyitó előadás
Időpont: 2013. július 22. 10.00 – 12.00
Helyszín: Megyeháza, Díszterem
Dr. Melega Miklós: Az urbanizáció eredményei. Városnövekedés és infrastrukturális fejlődés Szombathelyen, 1867–1918

2. Szakmai előadás
Időpont: 2013. július 25. 9.00 – 9.30
Helyszín: MARTINEUM Felnőttképző Akadémia
Dr. Kalocsai Péter: Éhen Gyula és munkáslakáskérdés

3. Szakmai előadás
Időpont: 2013. július 25. 10.00 – 11.00
Helyszín: MARTINEUM Felnőttképző Akadémia
Heckenast János: Szombathely elmúlt 50 éve – azaz sikerült-e megvalósítani a város jeles polgármesterének álmait?

Éhen Gyula konferencia

Szombathely a modern város, a modellváros - várostörténeti konferencia Éhen Gyula emlékére

Időpont: 2013. október 17.
Helyszín: Városháza, közgyűlési terem (Szombathely, Kossuth Lajos utca 1–3., 1. emelet)

A konferencia elnöke: Gyáni Gábor akadémikus (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Történettudományi Intézet, Budapest)

Tervezett előadások:

Gyáni Gábor: A vidéki városok modernizációja a 19. század végén
Winkler Gábor: A századforduló városépítészeti stílusa
Bana József: Győr legnagyobb polgármestere, Zechmeister Károly
Melega Miklós: Éhen Gyula, Szombathely városfejlesztő polgármestere, 1895–1902
Kalocsai Péter: A modern város közlekedése
Mayer László: Éhen Gyula és az egyesületek
Kozma Gábor: Az Éhen Gyula kör 25 éve

Koszorúzás és az Éhen Gyula emlékév zárása

Időpont: 2013. november 20.
Helyszín: Éhen Gyula szobor és az OKIKI Nyitra Utcai Általános Iskolája (Szombathely, Nyitra u. 15.)

Program:
Tisztelgő ünnepség a szobornál, majd emlékező beszédek. Szónok: dr. Puskás Tivadar SZMJV polgármestere és Kozma Gábor, az Éhen Gyula Kör elnöke.
Éhen Gyula szobor koszorúzása
Átvonulás a OKIKI Nyitra Utcai Általános Iskolába
Az emlékév ünnepélyes bezárása. Beszédet mond: Lazáry Viktor SZMJV alpolgármestere.
Az Éhen Gyula városi iskolai vetélkedő eredményhirdetése, a jutalmak átadása A OKIKI Nyitra Utcai Általános Iskola diákjainak színi előadása egy korabeli városi tanácsülés nyomán